Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

„Hálát adunk mindenkor az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, valahányszor érettetek imádkozunk, mivel hallottunk a ti Krisztus Jézusban vetett hitetekről és a ti szeretetetekrol minden szentek iránt, és azért a reménységért is, amely számotokra el van téve a mennyben..(Kolossé 1:3-5)

Ebben az igei részben Pál apostol hálát ad a kolossébeli gyülekezet népéért. Magasztalja Istent a Jézus Krisztusba vetett hitükért és az örökéletre vonatkozó reménységükért. Pálnak ezek a szavai arra emlékeztetnek minket, hogy a keresztyén életnek mennyivel mélyebb értelme és tartalma van mint sokszor gondolnánk. Vájjon a magunk gyülekezete népében menynyire élő ez a hit és ez a reménység?

Hálára is indíthatnak minket ugyanekkor ezek a versek azért a hitben és reménységben való életért, amely a keresztyén anyaszentegyház legnagyobb és legszebb öröksége.

Mit teszünk mi egyes gyülekezeti tagok, hogy egyházunk minden tagjának része legyen ebben a hitben és reménységben? Egyáltalán, az a sokféle egyházi megmozdulásunk és tevékenységünk, melyekre olyan büszkék vagyunk ilyen gyümölcsöket terem körülöttünk?

Legjobb, ha önmagunkon kezdjük a vizsgálódást. Tényleg krisztusi életet élünk? Valóban a mi mennyei urunk nyomdokaiban próbálunk járni? Mert akkor nekünk is minden okunk meg lenne a hálaadásra.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Neked, mennyei Édesatyánk, hogy az írások és az első keresztyének élete, közössége oly sokféle módon •nyújt számunkra mintát és vezetést. Tégy minket is a mi Urunk, Jézus Krisztus hűséges követőivé. Ámen.

— Árasztok-e keresztyén hatásokat magam körül?

Pearsall Mid, Alabama

HÉTFŐ, JÚNIUS 10

Olvassuk: Kolossá 1:3-10

— 43 —