Csendes Percek, 1974 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1974-05-01 / 3. szám

„Engedjétek,hogy a kisgyermekek hozzám jöjjenek, ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Isten országa..(Márk 10:14) Egy házaspárrral álltam irodaépületünk előtt, be­szélgetve. Hirtelen felfigyeltünk egy bokorra, amin tavaszi hajtások jelentkeztek. De valami nem volt rendben vele. Az örökzöld bokor régebbi levelei szé­pek voltak, de az új hajtások máris mintha hervadás­­nak indultak volna. Az előző éjszaka egy késő-tavaszi fagy érte. Az új hajtások és levelek megsérültek .Mire megszólalt a társaságunkban lévő asszony: “Ez is azt mutatja, hogy mennyivel könyebben sérülnek meg a fiatalok”. Es ez mennyire így igaz! Érettebb személyek meg­tanulták már, hogyan védekezzenek az élet ütései el­len. Tapasztalatból tudják, hogyan kell “kipárnázni” magukat ellenük. Másrészt, a fiatalokban mindig van valami olvan bizalom, ami nem került még a tapasztalatok próbái alá. Oly könnyen adják s fogadják például az olcsó sze­relmi megnyilvánulásokat, testi bizalmaskodást. Naí­­vul megbíznak a felnőttekben és sokszor súlyosan meg­sérülnek. Ez a kis élmény is nagy segítségemre volt abban, hogy megértsem a gyermekeimmel való viszonyom fontos voltát és az irántuk érzett felelősségemet, mint felnőttét. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, hálásan köszönjük most Neked azokat a felnőtteket, akik szeretettel és felelősségnél vannak gyermekeink felé. Segíts abhan, hogy ne féljünk és ne féltsünk jobban a kelleténél ve­lük kapcsolatban. — Gyermekeim szeretését is csak Jézustól tudom megtanulni. — Haugh Gordon, Tennessee SZOMBAT, MÁJUS 25 Olvassuk: Márk 10:13-16 — 27 —

Next

/
Thumbnails
Contents