Csendes Percek, 1973 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Ap. Csel. 2:37-47

HÉTFŐ, JANUÁR 8

„És mnidennap egy akarattal állhatatosan a templomot gyakorolták, és a kenyeret házanként megtörték, és nagy örömmel és tiszta szívvel részesültek az eledelben. Dicsérték az Istent és az egész nép előtt kedvességet találtak.” (Ap. Csel. 2:46-47)

Dani autószerelő volt. Egyházi kapcsolatai egyáltalán nem voltak. Első felesége meghalt; később elvett egy hívő keresztyén nőt. Az első alkalommal, amikor feleségével elment templomba, a legkisebb érdeklődést sem k:eltette szívében.

„Soha többet nem megyek oda vissza” — fogadkozott.

Később egy kisebb csoport meghívta összejövetelükre. Ez a kis közösség megosztotta egymással az elmúlt hét tapasztalatait; nagy felelősséget éreztek egymás iránt.

Dani elhatározta, hogy ha a keresztyénség ezt jelenti, akkor ő is keresztyén lesz.

Az a kis közösség volt az, ahol Dani elfogadásra talált. Elfogadta őt Isten és befogadták a keresztyének.

Három hónap múlva már, mint az egyház tagja, odaadással dolgozott azon, hogy mások is megtalálják azt az egymást megértő, egymás sorsában osztozó közösséget, mely annyi örömet és új értelmet hozott életébe.

IMÁDKOZZUNK: Uram, tégy engem késszé arra, hogy irántam való szereteteket és kedvességedet sugározhassa életem, és mások is megtalálják a tiéid egymást szerető és megértő közösséget. Jézusért. Ámen.

— A Krisztussal járó, a másokkal törődő lelkűlet új értelmet ad az életnek. —

10

Becker Palmer, Kansas