Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

SZERDA, FEBRUÁR 23.

Olvassuk: Filippi 4:4—8.

»Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata számotokra Krisztus Jézusban.« (I. Thess. 5:16—18.)

Aberdeenben, Skócia egyik városában van egy szép park, amit alacsony kőkerítés vesz körül. A szép, kovácsolt vaskapu egyik oldalán ez a felírás áll: »Isten dicsőségére.« A másik oldalon pedig ez olvasható: »A vakok bátorítására.«

Vakok és látók egyaránt élvezhetik e csodálatos kertet, melynek virágait úgy válogatták össze, hogy ne csak szépek, de illatozók is tegyenek. A különféle fajta virágok fölött egy táblán ott áll a virág neve, rendes nyomtatással angolul és a vak Braille domború-irással.

A szökőkút vize a magasból visszahulik és ügyesen elhelyezett fémlapocskákon porlik széjjel. Szivárványszerű fényhatásai gyönyörködtetik a látókat s csilingelő, csordogáló hangja a vakokat.

A kertben minden úgy van tervezve, hogy a vakok is élvezhessék. A szökőkútat gyerekek összegyűjtött filéreiből és egy zenetanár adományából hoztak létre a vakoknak. — Micsoda gyönyörű ajándék!

IMÁDKOZZUNK: Köszönjünk Néked Atyánk, nagy ajándékodat: látó szemeinket. Kérünk, nyisd látásra lelki szemeinket is, hogy ne menjünk el észrevétlen a mindenség csodái és szépségei mellett. Ámen.

— Az élet igaz örömei hitből és szolgálatból származnak. —

Day F. Betty, Skócia

56