Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, FEBRUÁR 5.

Olvassuk: Galata 6:1—5.

»Kiki a maga terhét hordozza.« (Galata 6:5.)

Az ember lelkiállapota sok esetben az arcán megjelenő színben is megmutatkozik. A haragos, mérges ember elvörösödik. Az ijedtség elsápaszt, a félelem elfehérit; a szürke arc a szomorúság, vagy nyomorúság színe. A szégyentől pedig elpirul az ember.

Ismertem valakit, aki szinte minden állapotát végigélte szívében. Megtapasztalta az emberi élet összes nyomorúságát.

Elmondta nekem egyszer, hogy megélte a testi és lelki élet legnagyobb kínjait és szenvedéseit. Mikor a bűnök hullámhegyei összecsaptak feje felett, mikor már minden reménye elveszett, térdre esett és imádkozni kezdett. Közben mintegy önkinzásképpen öklével a padlót verte, hogy kivéresedett a tenyere. így kiáltozott az Úrhoz szabadulásért. Csodálatos érzés volt megtapasztalnia — mondotta — azt a pillanatot, mikor megszűntek kínjai, elültek kétségei és Isten levette róla élete nyomorúságát.

IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Urunk, hogy Jézus Krisztusban kijelentetted magad nekünk. Adj Urunk türelmet és békességet a háborúságok és nyomorgattatások idején. Hadd lássuk meg, hogy Te Krisztusban Megváltót adtál nekünk, Aki bűneinket és nyomorúságunkat magára vette és elhordozta. Ámen.

— Hogyan állnék meg én azok alatt a terhek alatt, amelyeket mások hordoznak? —

Wilson Virginia, Utah

38