Csendes Percek, 1972 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, JANUÁR 16.

Olvassuk: Abdiás 10—17.

».. .a Sión hegyén szabadulás lészen, és szentté leszen az,... és az Űré lesz a királyság.« (Abdiás 17, 21.)

Abdiás próféta jövendölései Jeruzsálem éleste után hangzottak el. Keserűen feddi az edomitákat, mert segítették Judea ellenségeit és resztvettek Jeruzsálem kirablásában.

Edom volt a neve annak a földnek, melyen Ézsau leszármozattai lakták. Mint ahogy Jákob és Ezsau nem tudtak kijönni egymással, ép úgy a 'gyűlölködés Júdea és Edom népei között tovább tartott.

Tekintettel a mai mélyen gyökerező gyűlölködésre az emberiségen belül, Abdiás prófétának üzenete van hozzánk, hogy mit nem szabad tennünk:

Nem lehetünk közömbös szemlélői annak, amikor bajbajutott testvéreinknek segítségre van szükségük.

Nem lehetünk kárörvendők, amikor testvéreinket szerencsétlenség éri és veszedelemben vannak.

Nem használhatjuk 'ki az alkalmat testvéreink kárára, amikor bajbakerülnek.

Nem tehetünk semmi olyat, ami testvéreink helyzetét szerencsétlenségükben még jobban megnehezíti.

Micsoda erőssége lenne a békének, ha a népek megfognák egymás kezét! Ne felejtsük el, hogy egy vérből valók, testvérek vagyunk.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, Te egy vérből teremteted az emberiséget; segíts minket, hogy ehhez tudjuk tartani magunkat, s e szerint próbáljuk megoldani az emberiség problémáit. Jézusért, Ámen.

— A népek testvérek. Kérjünk Istentől testvéri szeretetek —

West B. Roberta, Montana

18