Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)

1971-05-01 / 3. szám

KEDD, MÁJUS 25.

Olvassuk: Máté 11:25—30.

»Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhein könnyű.«

Mikor Jézus így hívogatta az embereket: Jöjjetek én hozzám, kik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket, — a gondolatot egy különös fordulattal fejezte be: Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljatok tőlem.

Abban az időben igát gyakran lehetett látni, — ökrökön, az utcán és a földeken. De volt iga az emberek részére is. Arra való volt, hogy így nehezebb terheket tudjanak cipelni. Nem volt könnyű. A teher, az iga, gyakran az emberek nyakába, vállába vágott.

Jézus így értette: Egy könnyebb módot mutatok nektek annak a tehernek a viselésére, ami elől úgysem menekülhettek. Emlékeztette az embereket arra az ígéretre, amit Isten adott. Veletek leszek, és nem hagylak el titeket. Ez a bizonyosság, hogy a hívő nincs egyedül, minden terhet könnyebbé tesz.

IMÁDKOZZUNK: Segíts, óh Urunk, hogy tanulhassunk tőled. Te aki oly gyöngéd és alázatos vagy és mégis oly erős, hogy a világ bűneinek a terhét hordozod, a Te erőd tart fenn minket is. Ámen.

— Krisztus igáját hordozva, az élet minden terhét hordozni tudom. —

Schlaretzki Walter, Maryland

27