Csendes Percek, 1971 (19. évfolyam, 2-6. szám)

1971-03-01 / 2. szám

SZERDA, MÁRCIUS 3.

Olvassuk: Máté 16:13—23.

»És élteden át tartson erőd.« (V. Mózes 33:25.)

Morrison Clayton Károly írta ezeket az emlékezetes sorokat: »Ha nem volnánk összekapcsolva a szenvedések súlya alatt egy nagy emberi közösségbe, bajosan tudnánk elviselni az életben a csalódásokat, a szomorúságot, a kiábrándulást, a reménytelenséget. Szenvedsz? Én is szenvedek! De, ha látom, hogy az élet keresztjét bátran viseled, megszégyenlem magamat gyöngeségemért. Ahogyan te nézel szembe az élet bajaival, az engem arra késztet, hogy én is bátran szembe nézzek az enyémmel.«

Az Ur Jézus tökéletesen megmutatta nekünk ezt, hogyan kell másokért szenvedni, hogy abból lelki erő és reménység támadjon. Amikor Mária és Márta házához ért és látta azoknak a nagy kétségbeesett bánatát, testvérük, Lázár halála miatt, az Ur Jézus velük együtt sírt. A kereszten is elviselte a halál minden gyötrelmét, hogy megváltsa azokat, akik hisznek benne. Az Ur Jézus, amikor ott a kereszten az életét áldozta fel, akkor Ő másokért, valamennyiünkért szenvedett.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Édes Atyánk! Bár sokszor zúgolódunk az élet szenvedései miatt, de mégis megköszönjük Neked azokat, mert rajtuk keresztül megtanuljuk, hogy milyen senkik és semmik vagyunk, és, hogy mennyire rá vagyunk utalva a Te atyai jóságodra, szeretetedre. Add, hogy mi is tudjunk másokért szenvedni, csakhogy segítségükre lehessünk. Ámen.

— Az Istenben való 'hittel párosult szenvedés mindig erőt jelent. —

Neal C. Effie, Virginia

5