Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-05-01 / 3. szám

PÉNTEK, MÁJUS 8.

Olvassuk: Máté 6:25—30.

»Aki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.« (Zsoltárok 104:13.)

Kedvenc időtöltésem hogy figyelem a rovarokat, madarakat és a többi állatokat. Meg vagyok győződve arról, hogy új igazságot fedezhet fel az ember a teljesebb és magasabbrendű élet számára azáltal, ha ezeket a kisebb teremtményeket figyeljük. Ennek a reményében figyelem őket s jegyzeteket készítek az észlelt jelenségekről.

Visszaemlékezem arra, hogy egyszer egy nagyon kellemetlen és nyomasztó érzésekkel telitett napom volt. Elégedetlenség és saját magam felett való sajnálkozás uralta gondolataimat. Hirtelenül éneklő madarak dala töltötte meg a levegőt. Kitekintettem az ablakon és azt láttam hogy nemcsak azok a madarak énekelnek amiknek szép a tollazatuk, vagy legszebb a hangjuk. Kiderült, hogy a tüskebozótokban rejtőzködő madarak éppen olyan vidáman zengik dalukat mint az égbenyuló fák tetején levők.

IMÁDKOZZUNK: Teremtő Isten, hálásak vagyunk irántad mindazért amit a körülöttünk levő világban a Te teremtő alkotásodat csodálhatunk. Add hogy hálánkat örvendező lélekkel fejezhessük ki, akármilyen körülmények között éljünk is. Amen.

— Isten teremtett világában mindenütt szépséget és igazságot tapasztalunk, ha van szemünk a látásra és fülünk a hallásra. —

Ward A. William, Texas

10