Csendes Percek, 1970 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUÁR 10.

Olvassuk: II. Kor. 12:7—10, Máté 5:11—12.

»Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben.«

Ismertem egy java-korabeli férfit, 'ki jó állását azért hagyta ott, mert üzlettársai olyasmit kívántak tőle, mit nem tartott becsületesnek. Úgy érezte, sokkal fontosabb hűségesnek lenni keresztyéni hitéhez, mint hűtelennek lenni, és megalkudni a lelkiismerettel. — Ez a barátom kiállt valamiért. Tette népszerűtlen volt, és azt jelentette, hogy feladva állását, más városba kellett költözzön családjával.

Isten nem mondja azt, hogy az igaz nem fog szenvedni. Az írásokban is olvashatunk történetek jó emberekről, kiknek nagy volt a szenvedése. Keresztyénségünk még nem szabadít meg minket a börtöntől, rossz elbánástól, szomorúságtól, szívfájdalomtól. A keresztyén ember azonban alárendeli magának a kellemetlen dolgokat. Örömmel fogadja el, amit az élet ad, tudva azt hogy Isten akarata szerint cselekszik.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk adj erőt, hogy a helyes dolgot cselekedjük, a gonosz erőfeszítése ellenére. Segítsél legyőzni mindazt, ami tőled elválaszt. Jézus szavaival kérünk: Mi Atyánk ki vagy a mennyekben... Ámen.

— A keresztyén ember a fegyelmezettséget naponta gyakorolja. —

Abrams Josephine, Argentina

IS