Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

HÉTFŐ, FEBRUÁR 10.

Olvassuk: I. Péter 2:1—10.

»Járuljatok őhozzá úgy, mint élő, az emberek által ugyan megvetett, de Istennél kiválasztott drágakőhöz.« (I. Péter 2:4.)

Dél-Indiában a híres Aranykő Templom egy kis dombtetőn, egy nagy kőre épült fel. Sok nem keresztyén látogató jön el ebbe a templomba imádkozni és sok gyönyörű oltár van benne, amelynek legtöbbje egy darab kőből van kifaragva. Ez a templom már több száz évvel ezelőtt épült. Az ember kénytelen csodálkozni az építők művészetén és hitén. Az épület szemlélése gyönyörűséggel tölti meg az ember szívét.

Minket keresztyéneket, — akik Indiában csekély számban vagyunk, — ez az Aranykő Templom gondolkozásra indít. A Szentírás szavai határozott üzeneteket tartalmaznak arra nézve, hogy milyen úton közeledjünk Istenhez. Szükséges elfogadni Jézus Krisztust, akit megfeszítettek, de kit Isten feltámasztott a halálból. Ő az a kő, akiben megbizhatunk, akire bátran építhetjük hitünket, aki vezet és értelmet, célt ad életünknek.

IMÁDKOZZUNK: Add Urunk, hogy általunk, — akik Krisztusnak adtuk át életünket, — lelki ébredés legyen a világon. Bátran és boldogan hirdessük mindenütt az evangéliumot, hogy sokan elfogadják Krisztust Megváltójuknak. Legyen Tiéd a dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás, egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

— Szivemet égő áldozatul ajánlom fel az Isten oltárára. —

Lazarus Henrik, India

'45