Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 23. Olvassuk: Római levél 15:1—7. »A békesscgestűrésnek és vígasztalásnak Istene pe­dig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen ben­netek egymás iránt Krisztus Jézus szerint.« (Róma 15:5.) A második világháború alatt történt, hogy egy alig két hetes fiatalasszony kénytelen volt férje szüleinek lakásába költözni. Miután a szülők ellenezték ezt a há­zasságot, így a fiatalasszony élete az ellenséges környe­zetben nem volt könnyű. Amikor úgy érezte, hogy tovább nem bírja ki ezt az állapotot, elhatározta, hogy férjének levelet ír. Ahogy az asztalnál ült és éppen azon gondolkozott, hogy ho­gyan is fogalmazza meg levelét, a postás levelet hozott a férjétől. Ahogy felbontotta a borítékot és kezébe vette a levelet, az első, ami feltűnt neki, az utóirat volt: »Itt a harctéren semmit sem tehetünk, mint várni a repülő­­támadásokra. Mindazáltal, azt hiszem türelemmel kell elhordoznunk ezt a megpróbáltatást. Isten is türelem­mel várja, hogy megtérjünk őhozzá.« Ez az utóirat a fiatalasszony egész életét megvál­toztatta. Nem írta meg a panaszos levelet. Ehelyett min­dent elkövetett, hogy férje szüleinek a bizalmát meg­nyerje. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, adj türelmet. Olyan meggondolatlanul rohanunk legtöbbször az életen át, meg sem kísérelve, hogy türelemmel győzzük le a ne­hézségeket. Taníts türelemre. Az Úr Jézus nevében, Ámen. — A tartalmas élet egyik alapfeltétele türelem. — Bevis Katalin, New York 26

Next

/
Thumbnails
Contents