Csendes Percek, 1969 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

»Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom: örüljetek.« (Filippi 4:4.)

A nagy természetbúvár: Muir János egyik könyvében egy egész fejezetet szentel a vízirigónak. Elmondja, hogy a hegyi madarak közül a vízirigó szerzett neki a legtöbb örömet. Ezeket a bátor és vidám madarakat a leghidegebb vidékeken is megtalálja az ember a patakok és vízesések közelében. És vidám dalát a vízirigónak még zord és borús időben is mindig lehet hallani.

Vannak keresztyének akik megtanulták ilyen lelkűlettel élni. Ilyen volt például Pál apostol. Ki a Filippibeliekhez börtönből írta levelét, de nyomorúságos helyzete ellenére is tudott örvendezni. Az ő szívéből is felzendült a másokat vidámító, hálaadó, dicsőítő ének Isten iránt, mint egy madár dal. A mi hitünk is vizsgázik újra meg újra a súlyos megpróbáltatások alatt. Nehéz vagy kedvező helyzetekben egyaránt hitünknek vagy hitetlenségünknek igazi mértéke nyilvánvalóvá lesz szavaink és arckifejezésünk által.

Igaz amiről Pál biztosította a Filippibelieket, hogy az Isten békessége tartja és őrzi meg életünket, ha szívük telve van imával és túláradó hálaadással.

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk Isten, szabadíts meg minket a hozzánk nem illő aggódó szomorkodástól. És tégy képessé a mi Urunk közelségében járni az élet útját, hogy ez által sugározhassuk azt az örömet és bizalmat, mely másokat is a Benned való bizalomra és örömre vezet. Ámen.

— Hitünk akkor őszinte, ha minden körülmények között képesek vagyunk hálát adni Istennek. —

Spear Ii., Illinois

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 9.

Olvassuk: Filippi 4:4—13.

12