Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-03-01 / 2. szám

VASÁRNAP, MÁRCIUS 17. Olvassuk: Zsoltárok 51:1—10, Máté 5:1—12. »Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.« (Máté 5:8.) Egy régi családi festményt, amely utódról-utódra szállott és melynek vonalai már elmosódtak, egy na­pon levették a falról és elküldték, hogy letisztítsák a portól és piszoktól. Amikor visszakapták a képet, a család nagy örömére a színek és vonalak az eredeti szépségben pompáztak. Amit a por és piszok lerombolt a festményen, ugyanazt okozza a tisztátalanság az ember szívében. Bemocskolja és megrontja életét, otthonát, barátságát és elveszi nyugalmát. A tisztátalan szív eltakarja Isten képét az ember elől. Isten megbocsátó szeretete azonban lehetővé teszi az ember számára, hogy megszabaduljon a szív tisztá­­talanságától és Ismét megláthassa Istent. Ahhoz, hogy megláthassuk Istent és az Ő akarata szerint élhessünk, szükségünk van a tiszta szívre. Ahhoz, hogy ezt elérhessük Istenhez kell, hogy fordul­junk és kérnünk kell az Ő megbocsátó szeretetét, amit Jézus Krisztusban ajánlott fel nekünk. Aki életét adta azért, hogy megváltson bennünket a bűntől. IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, tisztíts meg bennünket minden romboló érzéstől. Add, hogy a mi szívünk tiszta legyen és a mi életünk bizonyságot tegyen a Te megbocsátó kegyelmedről, amit a Te vég­telen szeretetedben mutattál meg az Ur Jézus által. Ámen. — Életünk csak akkor lehet szép, ha szívünket át­adtuk Istennek. — Everett John, Ohio 19

Next

/
Thumbnails
Contents