Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-03-01 / 2. szám

SZERDA, MÁRCIUS 6.

Olvassuk: Márk 10:13—16.

»Bizony mondom nektek: Aki nem úgy fogadja Isten országát, mint gyermek semmi képpen sem megy be abba.« (Márk 10:15.)

Néhány évvel ezelőtt olyan helyen laktam, ahol közvetlen a hátsó kijáratnál egy cseresznyefa volt. Mikor virágzott, a fa szépsége az emberek figyelmét megragadta.

Az egyik reggel, amikor a fa teljes virág-diszében volt, a szomszéd kicsi leánykája így kiáltott hozzám: »Flowers bácsi, úgy tetszik nekem a te fád, most«.

Ez a gondolat villámlott át az agyamon: »Mennyire szükséges, hogy magunkra pillantsunk — meglássuk magunkat most úgy, amilyenek vagyunk, meglássuk magunkat új megvilágításban.« Ezekben a böjti napokban vizsgáljuk magunkat és formáljuk magunkat újjá, olyanná, hogy tetszhessünk Jézusnak. Senki sem tökéletes.

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, Istenünk, köszönjük Néked azokat az alkalmakat, amelyek ébren tartanak bennünket és amelyek által magunkat olyanoknak láthatjuk meg, mint amilyenek valójában vagyunk. Köszönjük neked, hogy módot adsz arra, hogy hibáinkat megláthatjuk, amelyek miatt nem lehetünk már a földön a Te birodalmadnak tagjai. A Jézus Krisztus által bátoríts bennünket és Szent Lelked által erősíts bennünket, hogy jobbak lehessünk és tanúi lehessünk Jézusnak, aki igy tanított bennünket imádkozni: »Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben...« Ámen.

— Jézus nem csak segít, hogy olyannak láthassuk, magunkat, mint amilyenek vagyunk, hanem a javulás Útján vezet is bennünket. — Flowers Pál, Indiana

8