Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-03-01 / 2. szám

MÁRCIUS 3, (Bojt első vasárnapja.)

Olvassuk: Római levél 12:14—21.

»Adj a te szolgádnak értelmes szívet.«

(I. Királyok 3:9.)

Egyik kollégiumi tanárunk azt a feladatot adta az év elején nekünk, utolsó éveseknek, hogy keressük ki a kollégiumban azokat akiket utálunk. Aztán az elkövetkező hónapokban valami jó cselekedettel minden nap kedveskedjünk neki.

Az internátusba egy elsőéves lány érkezett, aki nagyon utálatosan viselkedett. Úgy látszott szinte kedvét leli abban, ha a közösség, a társaság akaratával szembehelyezkedik. Mindenkivel szemben kiállhatatlan volt. Ő lett az én kiszemelt áldozatom.

Egy hónap elteltével azt tapasztaltam, hogy először is én (kerültem közelebb hozzá, én lettem megértőbb vele szemben. Örültem annak, hogy segíthetek egy leánytársamon, aki szomorú gyermekkor után került be a kollégiumba és magával hozta annak minden kellemetlen emlékét.

Másodsorban megismertem saját hibáimat is. Felismertem, hogy én is sokszor barátságtalan, rideg, kiállhatatlan vagyok. Megtanultam nem ítélni, mielőtt megismerném azokat az okokat melyek másokból ellenszenvet váltanak ki bennem.

IMÁDKOZZUNK: Segíts Atyánk abban, hogy másokban ne azt nézzük amik, hanem azt amik lehetnének. Ugyanakkor pedig adj nekünk erőt arra, hogy elvezethessük az embereket igazi énjükhöz. Ámen.

— A keresztyén ember egyik tulajdonsága a tisztánlátás. —

Littlejohn Mary, South Carolina

5