Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-07-01 / 4. szám

PÉNTEK, JULIUS 26.

Olvassuk: Filippi 2:3—11.

»Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.« (Fii. 2:4.)

Napjaink társadalmi feladatairól folyt a vita. Egyik csoport ezt mondotta: »Ha értelmes világi ember figyel egy keresztyént, ki bátran áll ki bizonyságot tenni Krisztusról, kénytelen tiszteletet és csodálatot érezni keresztyének iránt.«

Keresztyéntől elvárják, hogy legyen szilárd elhatározásában: mit tegyen, milyen magatartást tanúsítson; és hogy híven kitartson keresztyén alapelvek mellett.

Nekünk élénk tudatában kell lennünk szövevényes társadalmi feladatainknak. Keresztyéni tanúbizonyságtételünk nem csupán terhes kötelezettség, mikor szembe kerülünk nehéz dolgokkal, hanem boldog válaszunk Isten Krisztusban megmutatott szeretetére. A keresztyéni erőt kibontakoztatja az életerővel megnyilatkozó szeretet. Isten iránt való szeretetünkről tesz bizonyságot az, mikor láthatjuk rajtunk, hogy minket érdekel a mások sorsa.

IMÁDKOZZUNK: Szent és kegyelmes, szerető kegyelmes Atyánk! Ha társadalmi körülményekkel állunk szemben, hadd kérjük Tőled minden alkalommal a Krisztusi szeretetet szellemét. Vidáman sugárzó élnitudással formálj bennünket Krisztus hasonlatosságára és e változás legyen felismerhető kapcsolataink terén. Ámen.

— A társadalmi bajokat keresztyén ember problémáknak és alkalmaknak tekinti arra, hogy szolgálhasson. —

Crain Flőrence, Texas

28