Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-07-01 / 4. szám

HÉTFŐ, JULIUS 15.

Olvassuk: Jelenések 21:1—7.

»Adok nektek új szívet és új lelket adok belétek.« (Ezékiel 36:26.)

Július első keddjén harangok zúgása jelképezte az új keresztyén egységet. Azon a héten az Egyházak Világtanácsa ült össze Svédország Uppsala városában. Mintegy kétszázhúsz felekezet gyülésezik ott ebben a diadalmas ígéretben: »Imé mindent újjá teszek.« Az orthodox, anglikán és protestáns egyházak tagjai, most első ízben római katolikus megfigyelők részvételével, keresik a ma számára a megújulás értelmét.

A megújulás Ígérete a Ó-Testamentumba gyökerezik, de Jézus hangsúlyozta és külön megmondta nekünk, hogy a megújulás nem jöhet létre csupán a régi foltozgatásával. A megújulásnak alapvetőnek kell lennie.

Az ekumenikus mozgalom, amelyet világviszonylatban az Egyházak Világszövetsége képvisel, szintén a megújulás cselekedete. A mai egyházak vezetői ebben a Szent Lélek munkáját látják, amint a közösség új melege érezhető a keresztyén felekezetek között.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, hálásak vagyunk azért az ígéretért, hogy minden újjá tehető. Kérünk, áldd meg Uppsalában az Egyházak Világtanácsa munkáját. Hadd legyen az Krisztus egyháza megújulásának eszköze szerte a világon. Ámen.

— »Mindent újjá teszek,« — ez az ígéret nem csak az egyházaké, hanem minden egyéné is. —

Charles Pariin, New York

17