Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-05-01 / 3. szám

SZERDA, MÁJUS 29.

Olvassuk: Filippi: 4:4—9. 1

»Még vén korban is gyümölcsöznek...«

(Zsolt. 92:15.)

Brigos Vilmos igen tevékeny életet élt Isten országában. Teljes szívével odaadta magát a keresztyén szolgálatra. Életének fele idejében a Szentírást tanította. Bőkezű ember volt és adományait sokszor adta névtelenül.

Nyolcvan éves korában nyugdíjba ment üzletéből. Öröm sugárzott az arcán és azután örömmel szolgálta az Urat. Kihatott azokra is, akikkel érintkezett. Öt évvel nyugalomba vonulása után egy barátja megkérdezte, hogy van az, hogy ő még mindig olyan örömteljes, mikor az ő korabeliek már elköltöztek ebből a világból.

így válaszolt: »Hiányoznak nekem, azonban az Ur még mindig úgy akarja, hogy tevékeny legyek.«

Az évek múlása a tettek csökkenését hozza magával. Mégis az öregkor igen tevékeny lehet az Ur és felebarátaink szolgálatában. Aki Istennel járt életében hosszú éveken keresztül, tanúbizonyságává lesz Isten jóságának. Az Ő bizonyságtevésük bátorítja az ifjúbbakat, amikor életükben próbák mutatkoznak.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyánk köszönjük Néked azt, hogy képesek vagyunk feladataink elvégzéséhez, amelyeket reánk hiztál. Növeld a mi hitünket, hogy a mi napjaink örömet hozzanak számunkra és bátorítást mások számára. Jézus nevében kérünk, hallgass meg kegyelmesen. Ámen.

— Az évek és a körülmények dacára a hit embere talál módot a szolgálatra. —

Gordon Chilvei's, Anglia 31