Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 6.

Olvassuk: Efézusi levél 1:15—23.

»Azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben; hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó.« (Filippi 1:9—10.

Hóvihar vonult végig egy alföldi kis iskola felett. A tanítónő látta, hogy a gyermekek élete és épsége veszélyben van. Megparancsolta, hogy minden kisebb gyermek álljon a nagyobbak közé és erősen fogják meg egymás kezét. így vezette át a gyermekeket egy biztonságosabb helyre.

Korunkban a társadalom Isten által rendelt alapja a család, igen nagy veszélyben van. Sokfelől és sokféle támadások érik. Szükséges azért, hogy a család olyan legyen, mint egy vár, vagy erődítmény, ahol a tagok védve vannak, s ahonnan mindenféle támadást vissza tudnak verni.

A családi tűzhely, az otthon, nem egy motel vagy hotel, ahol eszünk, iszunk és alszunk, hanem szorosan egybekapcsolt testvérközösség. Benne Krisztus, a láthatatlan tag a szeretet láncával, az imádság áldásával fogja össze a lelkeket. Az otthont könnyű szétrombolni, de nehéz felépíteni és senki más fel nem építheti a számunkra, csak mi magunk.

IMÁDKOZZUNK: Uram, köszönöm Neked az otthonomat, s benne szeretteimet. Kérlek, ne vond el otthonunktól sohase a Te áldásodat. Add, hogy az Ur Jézus legyen mindég otthonunkban a láthatatlan vendég. Hallgass meg engemet. Ámen.

— A ház, csak a világ számára épül, de az otthon az örökkévalóság gyümölcseit termi. —

Guthrie Irma, Iowa

8