Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-03-01 / 2. szám

Olvassuk: I. Mózes 19:15—26; Zsoltárok 15. »(Isten) megszabadította az igaz Lótot, aki az is­tenteleneknek fajtalanságában való forgolódása miatt elfáradt... Meg tudja szabadítani az Ur a kegyeseket a kísértésekből.« (II. Péter 2:7,9.) Ábrahámhoz hasonlítva Lót gyenge példája volt az istenfélő embernek. Lót a Jordán völgyét, a gazdag földet választotta és végül a gonosz Sodorna városában telepedett le. Az őt körülvevő rossz társaság miatt er­kölcstelen cselekedetnek volt kitéve és veszélyben volt az élete. A bűnös környezet rányomta bélyegét és be­szennyezte a hűséges Ábrahámnak ezt a volt társát. Lót éppen csak hogy megszabadult attól az ítélet­től és pusztulástól, ami utolérte rokonait és szomszé­dait. Az mentette meg és vezérelte vissza Isten jóindula­tába, hogy lelke háborgott az őt körülvevő hitványság miatt. Tekintet nélkül arra, hogy mennyire süllyedtek bele a bűnbe, még mindig van reménység a számunkra. Mihelyt megundorodunk a bűntől, bánt az állapotunk, hátat fordítunk a bűnnek és hitünket Krisztusba, mint Megváltónkba vetjük, akkor Isten helyre tud minket állítani. IMÁDKOZZUNK: Segíts, óh Istenünk, hogy for­duljunk el a bűntől és térjünk Krisztushoz, a mi idves­­ségünk egyedüli reménységéhez. Adj nekünk bűn­bánatot, hitet és örök életet. Megváltónk nevében kérünk. Ámen. — Bármennyire beszennyezett is minket a bűn, Krisztus által megigazulhatunk. — Max Zalcraan (Ohio) CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 10. 12

Next

/
Thumbnails
Contents