Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

»Aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?« (János 4:20.)

Aki Jézusban megtapasztalta Isten szeretetét, az másokkal is szeretné megosztani ezt a boldogságot. Lelki testvéreket keres-Egy közismert folyóirat ezzel a ravasz fogással kezdte hirdetését: »Isten hozott, Testvér, ha...«

Vannak dolgok, melyek hátráltatnak abban, hogy embertársaink közül egyeseket testvérünknek tekintsünk? Mik azok a feltételek, amiket mi kiszabunk, mi az, amit mi mondanánk, ha így kezdenénk... testvér... ha...?

Hajlandók vagyunk-e arra, hogy minden embert úgy tekintsünk, mint akiért Krisztus meghalt? Hajlandók vagyunk-e feltételek megszabása nélkül testvéreinkké fogadni az embereket? Elszégyélhetjük magunkat arra a gondolatra, hogy más emberekkel nem úgy bánjunk, mint ahogy Krisztus kívánja tőlünk- Mikor arról volt szó, hogy új egyháztagokat szerezzünk, körülnézvén azt kerestük, hogy olyan »rendes« embereket találjunk, mint amilyenek mi vagyunk.

»Aki nem szereti a maga atyja fiát, hogyan szeretheti Istent, akit nem lát.«

IMÁDKOZZUNK: Ó Atyám, adj olyan szemeket, amelyek úgy látnak másokat, mint ahogy Te látod az embereket. Tölsd be a Te szereteteddel, hogy válogatás nélkül szeretni tudjuk azokat, akikkel a mai napon találkozni fogunk. A Megváltó nevében kérünk, Ámen.

— Isten nem az én szájízem szerint válogat. —

Knecht R. János, Ohio

SZOMBAT, FEBRUÁR 19.

Olvassuk: I. János 4:15—21.

52