Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1966-03-01 / 2. szám
Olvassuk: Lukács 18:18—27. »Jézus rátekintvén, megkedvelő őt, és monda néki: Egy fogyatkozás van benned; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvevén a keresztet.« (Márk 10:21.) Életünknek vannak darabjai, ahová nem szívesen engedjük be Krisztust. Sokszor a hatalmat, a pénzt, az önzést minden más fölé emeljük, ami pedig nem más, mint bálványimádás. Egy-egy ilyen bálvány akadályoz meg abban is, hogy Jézus Krisztusnak igazi követői legyünk. Majdnem keresztyénnek lenni, annyi, mint nem keresztyénnek lenni. Krisztus követésének meg van az ára, a követelménye. Vannak, akik mint a gazdag ifjú is, az árat, a követelményt túl magasnak tartják. M. Raymond »A család, amely birtokba vette Krisztust« című könyvében ezt a megállapítást teszi: »Keveset használ az embernek a keresztyénsége, ha elmulasztja Krisztust magához venni.« Ha Jézussal akarunk járni, a keresztyén élet minden útját meg kell járnunk. IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk, a Te színed előtt odaszánjuk Neked teljes szívünket, egész lelkünket, minden értelmünket. Segíts, hogy Krisztusnak igaz és hű követői lehessünk. Ámen. — Krisztusban előttünk van a mérték, mért próbáljuk a világhoz mérni magunkat? — E. Paul Hovey (Idaho) VASÁRNAP, ÁPRILIS 17. 60