Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, JANUÁR 8. Olvassuk: Zsoltárok 120. »Jézus pedig térdre esvén, imádkozék... És angyal jelenék meg neki mennyből, erősítvén őt.« (Lukács 22:41,43.) Miért nem fordulunk Istenhez, mikor bajban va­gyunk? Az imádság segít és irányít! Az Ur Jézus imád­kozott gyötrődései közepette a Gecsemáné kertben! Sokat segít az, ha elmondjuk egymásnak gondjain­kat, bajainkat, de mégis vannak dolgok, amiket a leg­jobb barátunknak sem akarunk elmondani. Viszont ha Istennek mondjuk el mindazt, ami fáj, ami bánt, akkor vele osszuk meg életünk terhét. Az Isten mindig közel van és kész meghallgatni, irányítani és segíteni minket. Az imádság, az Istennel való beszélgetés. Természe­tesen nem mindig jelenti azt, hogy a nehézségek, a ba­jok elmúlnak. Utóvégre Isten tud más úton és módon is feleletet adni imádságainkra. A fenti Ige Jézusról beszél: »angyal jelent meg az égből, hogy erősítse Jézust.« Isten nem csak erőt ad, hogy szembenézzünk azzal, amivel szembe kell nézni, de segít is arra, hogy az élet harcaiban bátorságunk, sőt örömünk is legyen. IMÁDKOZZUNK: Mennyei édes Atyám, áldalak minden hozzám való jóságodért és kegyelmedért, amely­­lyel eddig is mindég segítettél az életem bajain & ne­hézségein. Te mindig lehajoltál hozzám és erőtlensé­gemben erőt adtál, tanácstalanságomban tanácsot, és amikor azt hittem, hogy körülöttem minden romba dől, Te szinte kézenfogva vezettél ki az élet bajaiból. Ámen. — Egy bizonyos: az ég és föld Teremtő je nem fog el­hagyni engemet, hiszen Ő az én mennyei Atyám! — Malek I., Iran 10

Next

/
Thumbnails
Contents