Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

SZOMBAT, JUNIUS 26. Olvassuk: I. János 4:1—7. »Aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?« (I. János 4:20.) Mikor Janka három éves lett, vasárnapi iskolába kezdett járni. A szomszéd Bandi, már egy éve a vasár­napi iskolába járt. Janka egy könyvet kapott a tanítójá­tól, amelynek ez volt a címe: Isten szeret Téged. Édes­anyja elolvasta neki a könyvet, majd kérdéssel fordult a kislányhoz: — Janka, ki szeret téged? A 'kislány nagy hirtelen rávágta: — Bandi-Mély igazságot fejezett ki a kis Janka! Mielőtt Istent igazán szeretni tudjuk, fel kell ismernünk az em­berek irántunk való szeretetét is. Vasárnapi iskolát tanítani azt a felelősségteljes fel­adatot rója ránk, hogy saját életünkön keresztül mutas­suk meg a mennyei Atya szeretetét. Sokan közülünk talán egy vasárnapi iskolai tanító­nak, lelkipásztornak, jóbarátnak köszönhetjük, hogy fel tudtuk fogni Isten szeretetének jelentőségét. IMÁDKOZZUNK: Istenünk, Atyánk, Kinek a sze­­retete hitünk alapja, könyörgünk tedd tudatossá ben­nünk, hogy Hozzád olyan közel kell legyünk, hogy éle­tünk a Te szeretetedet tükrözze mások iránt és különö­sen a gyermekek, az ifjúság iránt, de a felnőttek iránt is. Hozd létre a szeretet csodáját bennünk úgy, hogy mindenkinek életében, akivel érintkezésbe kerülünk, meglássuk Krisztust! Ámen. — Isten úgy szeret minket, hogy Fiát adta értünk. Önmagunkat odaadva, csak szeretetünket mutatjuk meg. __ Wolf Ilona (Washington) 59

Next

/
Thumbnails
Contents