Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Máté 11:20—30. «Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, óh Uram, hűséges Isten.» (Zsoltárok 31:6). Egy tábori lelkész mondta el, hogy egyik este nagy csoport katona elé állott s egyik markát erősen össze­szorította. így szólt hozzájuk; «Ezt az értékes aján­dékot, amit a kezemben tartok, a legelső embernek fo­gom adni, aki hisz az Ígéretemben és kijön, hogy azt el­fogadja.» A lelkésznek néhány percen át kellett folytatni a rábeszélést, míg végre az egyik katona kétkedőén az emelvényhez ment és megkapta az ajándékot — egy tízdolláros bankót. Isten a legértékesebb ajándékot tartja kezében, hívogatva féfiakat, nőket és ifjakat, hogy fogadják el. De mi visszahúzódunk kételkedés vagy közönyösség miatt. Ha bizalmunkat belé vetjük, akkor bűneink bo­csánatot és az új élet ajándékát nyerjük el. Akkor együtt tudunk énekelni a zsoltáríróval: «Kezedre bízom lel­kemet, te váltasz meg engemet, óh Uram, hűséges Is­ten.» IMÁDKOZZUNK: Örök Isten, hálával hajiunk meg előtted amiért a bővölködő élet legdrágább ajándékát ajánlod fel nekünk. Kérünk, hogy közöttünk senki se legyen olyan vak, önfejű és hálátlan, hogy visszautasít­sa Jézust Krisztust és az őbenne szeretetben felajánlott ingyen ajándékodat. Az ő nevében kérünk. Ámen. — Mennyire hálátlanok és ostobák lennénk, ha el­mulasztanánk elfogadni a Krisztusban felajánlott meg­váltásunkat! — Homer H. Elliott (California) VASÁRNAP, MÁRCIUS 8. 10

Next

/
Thumbnails
Contents