Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

VASÁRNAP, JUNIUS 14. Olvassuk: Márk 6:1-13. »Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, hogy ne aggodalmaskodjatok a ti éle­tetek felől, mit egyetek, se a ti testetek felől, mibe öl­tözködjetek. Az élet több, hogynem az eledel és a test, hogynem az öltözet.« (Luk. 12:22,23.) Egyszer egyik barátom örömmel ezt kiáltotta fe­lém: »Krisztus életünk boldog jövőjének a forrása.« Jé­zus volt a tanítványok jövőjének az alapja. Ő ihlette és tanította őket arra, hogy tovább végezzék munkáját, az evangélium hirdetését. A boldog jövendőnk dicsőséges útját mi is Krisztus­sal járhatjuk. Minden napunkon kegyelmes keze tart meg és vezet minket. Ha hittel végezzük munkánkat és felnézünk rá, akkor tisztán látjuk utunkat és életcélun­kat. Ebben a világban sok önzéssel és gonoszsággal ta­lálkozunk. Jézussal azonban az ember jövője a testvéri szereteten, a hit örök igazságain épül fel. Amikor Krisz­tussal járunk, megosztjuk egymással a hit drága kin­cseit, hogy az Ő országa minél előbb eljöhessen. Nyu­godt lélekkel, biztonsággal, örömmel és reménységgel nézhetünk jövőnk felé, mert valóban »az áldott, gazdag jövőnk alapja: Jézus.« IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk! Egy év előtted annyi, mint egy nap, mégis minden óránkban szüksé­günk van segítségedre. Csak Te veled tudunk nyugodt lélekkel szembenézni a holnappal és céltudatosan járni a krisztusi élet útját. Légy mellettünk, amikor áldoza­tot hozunk hicsőséged szolgálatára. Ámen. — Minden keresztyén ember életének kezdete és vége: Jézus. — Wadsworth R. Jakab (Vermont) 47

Next

/
Thumbnails
Contents