Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

Olvassuk: János 15:9-17.

»Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam nektek.« (Ján. 15:15.)

Valaki úgy határozta meg a barát szó jelentését, hogy az a barátunk, aki ismer minket és mégis szeret.

Jézus nem úgy nézett a tanítványaira, mint szolgákra, nem nézte le őket, hanem úgy tekintett rájulk, mint barátaira. Baráti körben meghitt beszélgetést folytatott velük, Isten országának dolgaira tanította őket és szívesen válaszolt kérdéseikre. Jézus jól tudta, hogy tanítványai tele vannak emberi hibákkal és mégis értékesek voltak előtte és megbízott bennük.

Jézus tudja, ismeri hibáinkat és látja jövőnket, de felajánlja megbocsátását, barátságát és szeretetét. Mi is barátai lehetünk, amikor hiszünk és megbízunk benne.

IMÁDKOZZUNK: Mi Atyánk! Köszönjük Néked Jézus barátságát és jóságát. Segíts abban, hogy értékeljük szeretetét. Add, hogy a Szentírásból mind világosabban lássuk meg életünk útját. Az Ő nevében kérünk. Ámen.

— Számunkra a legnagyobb megbecsülést jelenti az, hogy Jézus barátainak hívott el minket. —

Telfer B. Beatrix (Ontario)

HÉTFŐ, JUNIUS 15.