Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-05-01 / 3. szám

Olvassuk: Lukács 22:24-32.

»Monda pedig az Ur... imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited.« (Lukács 22:31,32.)

Az Ur imádkozott az övéiért — és ma is imádkozik. Néhány évvel ezelőtt, egy férfi Portlandból beírt az újság kiadóhivatalához a mennydörgés-szerű zajjal kapcsolatban, amit a jet repülőgép okoz valahányszor elhalad házuk felett. A levélben leírja, hogy gondolkodott a dolgon s rájött, hogy a keresztyén embernek türelmesnek kell maradnia indulatoskodás helyett. S így történt, hogy amikor a repülőzajt hallották, ő és a család tagjai el kezdtek imádkozni a gép pilótájáért.

Egymás rokonszenves megértése, s mások megértése igen szükséges mai türelmetlen világunkban. »Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be Krisztus törvényét.« (Gál. 6:2.)

Jó szolgálatot teszünk, ha imádkozunk azokért is, akikkel különben nem egyezünk. Mi magunknak is megvannak a fogyatkozásaink. Jézus parancsa: »Szeressétek egymást.«

IMÁDKOZZUNK: Mi Urunk, Istenünk, megköszönjük áldásaidat, és kérünk adj látást és odaadást, hogy munkálkodhassunk a Te dicsőségedre. Emlékeztess minket naponként, hogy másoknak szükségük van ránk. Jézusért hallgass meg, Ámen.

— Önzésnek nincs helye a keresztyén életben. —

Flora E. Breck (Oregon)

SZOMBAT, JUNIUS 13.

46