Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, ÁPRILIS 20.

Olvassuk: Lukács 7:36—50.

»A te hited megtartatott téged. Eredj el békességgel.« (Lukács 7:50.)

Néhány évvel ezelőtt London egyik sötét külvárosában megkérdeztek egy szegény asszonyt, nem büszke-e arra, hogy az angol birodalomban soha nem megy le a nap. Az asszony így Válaszolt: »Mit jelent az nekem, hogy birodalmunkban soha nem megy le a nap, mikor olyan sikátorban lakom, ahol soha fel se kel.

A Bibliában egy olyan asszonyról olvastunk, aki a sikátori életből megtalálta a Krisztushoz vezető utat. Senki se hívta Simon házába, Krisztus mégis szeretettel fogadta. S Jézus iránti szeretete és hite megszerezte számára az üdvösséget.

A házigazda, Simon sem élt a világ egyik eldugott zúgában, mégse kelt fel soha lelkében a nap. Anyagilag teljesen rendezett volt az élete. A farizeusok közé tartozott, komolyan vette vallásos kötelezettségeit is. Mégis lenézte ezt az asszonyt, aki Jézus lábait könnyeivel mosta. A bűnösökért való szeretetet soha nem hatotta át tiszteletreméltónak gondolt életét.

Jézus megrendítette Simon kis világát, mikor ezt a szeretetet a házába hozta. Nem tudjuk, ezekután megváltozott-e az élete? De bárhol élünk és bárkik vagyunk, a Jézusba vetett hit üdvösséget és békét hoz a szívünkbe.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, köszönjük Krisztus által nyújtott ajándékaidat. Hadd vessük hitünket Megváltónkba, hogy így elnyerjük a Te békességedet, s teljesíteni tudjuk akaratodat. Ámen.

— A tiszta szeretet megtisztító tűz. —

Sülön G. Ferree (Észak Karolina)

53