Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

»Közel van az Úr minden őt hívóhoz, aki hűséggel hívja őt. Beteljesíti az őt félőknek kívánságát, kiáltásukat meghallgatja és megerősíti őket.« (Zsolt. 145:18—19).

Néhány hónappal ezelőtt felhívott egy asszony telefonon. Nagyon el volt keseredve, szinte egészen kétségbeesett hangon beszélte el panaszát.

Isten biztosan meg fogja segíteni magát, — mondtam határozott hangon neki..

Ezt én is gondolom — mondotta — csak az a baj, hogy sehol sem tudom Őt megtalálni. Úgy látszik képtelen vagyok hozzá eljutni, mert valahányszor megpróbálom, mindig elbukom.

Testvérem, a maga helyzete olyan, mint a szüleit kétségbeesetten kereső kicsiny gyermeké. — mondottam.

Mielőtt Istent keresné igazán és őszintén az imádságban, először be kell zárnia minden ablakot, melyet eddig a szívén nyitva hagyott, mert máshelyről is várt segítséget. Csak az Isten felé vezető ablak maradjon teljesen kitárva szívében, akkor bizonnyal megkapja a várt feleletet.

Az őszinte és igazi imádságnak feltétlen kelléke ez! Mikor imádkozunk, akkor azt teljességgel tegyük. Különben az imádság, csak szavak sorozata, de a lélek nem tud Istenhez kapcsolódni.

IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, segíts minket őszintén hinni azt, hogy Te jól tudod, ismered szükségeinket, és add, hogy imádságainkban őszintén kitárjuk előtted a szívünket. Mindenek előtt igaz bűnbánatra vezess el Szentlelked által. Ámen.

— A kereső szív megtalálja a segítő Istent. —

Harris Mária (Oklahoma)

VASÁRNAP, FEBRUÁR 24.

Olvassuk: Zsoltárok 145:10—21.

57