Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Római levél 8:31-39.

»Kicsoda szakíthat el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorgatás, vagy szorongattatás, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver?... Mindezekben diadalmaskodunk Ő általa, aki minket szeretett.» (Róma 8:35,37.)

Jézus a keresztfán nemcsak testileg, hanem lelkileg is szenvedett. Tanítványai elhagyták, megtagadták, elárulták őt.

Szenvedései közben másokra gondolt. Anyját egyik tanítványára, Jánosra bízta. A vele együtt megfeszített egyik gonosztevőnek pedig azt mondta: Ma velem leszel a paradicsomban.

A kereszten szenvedő Jézus megtanít arra, hogy a szenvedést is enyhíti, ha másokon segítünk.

Szenvedéseinek végére érve, Jézus megbékélve kiáltott fel: Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkem!

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, reád bízzuk magunkat. Azért könyörgünk, hogy világosíts meg bennünket, hogy szeretetünkkel világítani tudjunk másoknak. Az Ő nevében kérünk, aki a szenvedésben is tanítónk! Ámen.

— Bármi történjék is velünk, azért imádkozunk, hogy Isten akarata teljesedjék általunk. —

Carolyn DeF. Schwall (Ohio)

CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 11.

•44