Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

»Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnönsök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.« (Rom. 5:8)

Egy tavaszi délután pásztori látogatásom során a Davon tanyán jártam. Az egyik ház előtt a lábtörlőn ezt a feliratot olvastam: »Isten hozott.« Mellette viszont egy nagy sárkaparó volt.

Amikor a háziasszony ajtót nyitott, elmosolyogtam magam és rámutattam a lábtörlőre és a sárkaparóra, ezt mondván: »Úgy látom, hogy itt akkor fogadják az embert szívesen, ha letörli a cipőjét.« Az aszszony elmosolyodott és zavartan magyarázta, hogy a sárkaparót a férje használja, mikor a földekről jön haza.

A családdal, Isten bűnbocsátó, és a bűnösöket befogadó szeretetéről beszélgettünk. Az Ő ajtaja előtt nincsen sárpucoló. Hogyan is tudnánk mi magunk lekaparni azt a szennyet magunkról, ami rajtunk van. Attól csak Jézus Krisztus tud megszabadítani minket. Piszkosan és szennyesen jövünk Hozzá és az Ő országába tisztán lépünk be. Ha magunknak kellene megtisztítani szennyes életünket, sohasem jutnánk Isten országába.

IMÁDKOZZUNK: Nincs nékünk semmink óh Istenünk, és mégis vágyunk Hozzád menni. Nem könyörgünk másért, csupán a Te végtelen kegyelmedért. Tudjuk, hogy hiába törekszünk, hogy a Te szeretetedhez •méltók legyünk. Alázatosan könyörgünk Hozzád, indíts minket arra, hogy a Te nagy, ingyen való kegyelmedet elfogadjuk, amelyet naponként felkínálsz a Krisztusban nékünk. Ámen.

A. Greet Biran (Anglia)

CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 22,

Olvassuk: Római levél 5:6—11.

24