Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

SZERDA, MÁRCIUS 7. Olvassuk: Lukács 19:1—10. »Ma nékem a te házadnál kell maradnom.« (Lukács 19:5.) »Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradi­csomban.« (Lukács ev. 23:43.) A két fenti Ige egymás mellett úgy tetszik, mintha két különböző dolgot jelentene. De több a hasonlóság, mint a különbség a kettő között. Zákeus és a kereszten levő rabló szívében egyaránt ott van a bűnbánat, amely igen fontos része a megváltásnak. A rabló bűnbánata méltóvá tette őt arra, hogy Krisztus befogadja a mennyek országában. Zakeus nagylelkűsége és elhatározása, hogy minden gonoszsá­gát, amit embertársaival szemben elkövetett, jóváteszi; indította Jézust arra, hogy ezt mondja: »Ma lett üd­vössége ennek a háznak.« Ez a két eset az Ur Jézus életéből világosan megta­nít arra, hogy a megváltásra csak akkor lehet remény­ségünk, ha az evangéliumot úgy fogadjuk, amint van és, amint adatott nekünk.« A bűnbánat által mi kinyithatjuk a szívünk ajta­ját az Ur Jézus előtt. »íme itt a kellemetes idő; ime itt az üdvösség napja.« IMÁDKOZZUNK: Hatalmas Isten! Adj nekünk bűnbánó szívet. Segíts, hogy meghalljuk a megváltás­ról szóló örömüzenetet és hozzád térjünk. Add, hogy amikor az Ur kopogtat a szívünk ajtaján, meghalljuk azt és bűnbánat által kinyithassuk azt az Ur előtt. Jé­zus nevében kérünk. Ámen. — »Elközelgett az Istennek országa! Térjetek meg; és higyjetek az evangéliumban!« — Pariara tim E. János (India) 9

Next

/
Thumbnails
Contents