Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Korintusi levél 1:18—24.

»Te pedig embernek fia, halld meg amit néked szólok. Ne légy pártos ház, nyisd fel szádat és egyed amit én adok néked.« (Ezékiel 2:8.)

A Biblia tanításának elfogadásáról szól ez a vers.

Az Igét nem elég hallgatni, hanem meg kell enni! Úgy kell megrágni, mint az ételt. Az Ige is úgy tud táplálni, úgy tud átmenni vérünkbe, ha megesszük.

Isten Igéje nem mindig kedvünkre való falat. Ő nem kérdezi meg előbb, mi a kedvenc ételünk, mit olvasunk a Bibliából szívesebben. Azt adja, amit Ő jónak lát.

Igen sokszor keserű számunkra az Ige. Keserű, mert bűneinkre, hibáinkra mutat. Megkeresi sebeinket, a rejtekhelyeket bennünk és akármennyire féljünk is, éppen ezekre mutat leghamarabb.

Akármilyen keserű legyen az Ige, amikor megeszszük, később megédesedik számunkra. Mint ahogy gyermekkorunkban apánktól kapott pofon megédesedett számunkra évek múlva.

Édes lesz Isten Igéje, ha naponként olvassuk. Ha naponként éljük mindazt, amit Isten a Bibliában nekünk tanít.

IMÁDKOZZUNK: Óh Mindenható és Örökkévaló Ur, jóságos Istenünk. A Te Igéd étel és ital számunkra. Beismerjük, hogy sokszor keserűnek érezzük a szánkban, mert mi megrontjuk. Mert nem a Te tanításod szerint élünk. Segély minket Urunk, hogy híven követhessük Szent Igéd parancsait s élhessünk általa Neked tetsző életet. Ámen.

— Ne csak hallgasd és olvasd az Igét, hanem egyed.—

E. A. (Magyarország)

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 25.

27