Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

Olvassuk: Római'lev. 5:1—8.

»De nemcsak ezzel dicsekedünk, hanem háborúságainkkal is, mivel tudjuk, hogy a háborúság állhatosságot szül, az állhatatosság pedig kipróbáltságot, a kipróbáltság pedig reménységet.« (Róma 5:3—4.)

Az elbűvölően szép Mária Antoinette fiatalabb korában , könnyelmű és élevezeteket kereső nő volt. Amikor a francia forradalom következtében addigi könnyű élete összeomlott, erős szívű, bátor asszony lett belőle. Egyik utolsó levelében azt írta: »A bajban fedezi fel az ember igazi énjét.«

Ha valóban tanítványok akarunk lenni, akkor szembe kell néznünk az élet valóságával: problémáival, tragédiáival, csalódásaival és próbatételeivel. Ha úgy gondolunk mind erre, mint a próba-tétel eszközeire, akkor győzedelmeskedhetünk. Nem azért, mert önmagunkban elég erősek vagyunk. Hanem azért, mert az Ur megadja az erőt, amire szükségünk van.

IMÁDKOZZUNK: Kegyelmes Istenünk, könyörgünk segíts bennünket, hogy amikor Urunk elhívó szavát halljuk, hűségesen kövessük őt. Taníts meg bennünket arra, hogy ha ő belé vetjük bizodalmunk, akkor saját magunk felett is úrrá tudunk lenni, mert Ő a mi Urunk. Az Ő szent nevében kérünk, hallgass meg bennünket, Ámen.

— Az ember azzal tesz bizonyságot tanítvány voltáról, ahogy a keresztyén élet próbatételeit viseli. —

Raymond W. Fe:ui (Brit Kolumbia)

HÉTFŐ, ÁPRILIS 2.

35