Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

Olvassuk: János ev. 13:1—9. »Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is.« (János 13:9.) Amikor megkérdezték Booth generálist életének és munkájának titka felől, ezt válaszolta: »Ha egyálta­lán van titka, akkor az, hogy minden, amivel rendelke­zem, a Krisztus tulajdona.« Ez pedig úgy lehetséges, hogy úgy adjuk át magunkat Istennek, hogy Ő mindazt, ami a miénk, minden időben használhassa. így Isten­nek valóban hasznos eszközeivé lehetünk e világban. Az eljövendőben pedig mindörökre Vele lehetünk. Ahhoz, hogy Isten elfogadjon minket, szükséges, hogy önátadásunk feltétlen legyen. Vannak, akik a böjt idején kegyesen igyekeznek élni, tartózkodnak minden­féle szórakozástól, sőt még ízletesebb ételektől is, hús­vét után pedig különböző élvezetekre adják magukat. Valaki azt a megjegyzést tette, hogy ezek »alkalmi ke­resztyének.« Az igazi keresztyének azok, akik életüket maradéktalanul és feltétel nélkül egyszer s mindenkor­ra átadják Istennek. A dicsőség Urának tetszésére él­nek s munkálkodnak e világban mindhalálig. IMÁDKOZZUNK: Jó Atyám, segíts minket, hogy engedjünk Szent Lelked indításának s Hozzád jöjjünk, feltétlen átadással; hogy életünk tükörözhesse a Te egy­szülött Fiad jellemét. Őérette kérünk, Ámen. — A mai napon egészen odaszentelem magam Isten­nek, hogy használjon fel a maga tiszteletére és dicső­ségére. — Jessie A. Wright (Costa Rica) SZOMBAT, MÁRCIUS 31. 33

Next

/
Thumbnails
Contents