Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Máté evangéliuma 25:14—21. »Monda pedig az Ur: Mihez hasonlítsam ezért e nem­zetségnek embereit? és mihez hasonlók? Hasonlóak a piacon ülő gyermekekhez, akik egymásnak kiáltanak, és ezt mondják: Sípoltunk néktek és nem táncoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek és nem sírtatok.« Lukács 7:31—32. Futterer Ágnes színi növendékeinek, akik a drámát és a helyes beszédet tanulták tőle, azt szokta mondani »Éld át a szerepedet.« Milyen jó tanács volt ez akkor és milyen igaz ez ma is. Hogy életünk drámájából kiegyensúlyozottság és haszon származhassék az szükséges: hogy átitassuk ma­gunkat, nem az elbukás gondolatával, hanem a betelje­sülés érzésével. Isten betölti legmerészebb álmainkat, és alátámasztja legszerényebb képességeinket is. Néha nem tudjuk megérteni az ő terveit és céljait, de tudjuk azt, hogy ő mindig közel van hozzánk. Isten Józsuának a következő isteni bizonyítékot adta: »Amiképen Mó­zesei vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagy­lak téged, sem el nem maradok tőled.« (Józsué 1:5(. Isten mindig közel van; de csak akkor tud szemé­lyesen életünkben alkotó tényező lenni, ha mi elismer­jük őt, és kapcsolatban vagyunk vele. »Minden te utaid­­ban megismered őt; akkor ő igazgatja a te utaidat.« (Pél­dabeszédek. 3:6.) IMÁDKOZZUNK Örökkévaló Isten, életünk nagy tragédiájában add meg nekünk, hogy Krisztus utasítá­sainak és szellemének értelmében cselekedhessünk. Hadd lehessünk tehetségünkkel azoknak szolgálatára, akik kö­zött élünk. Az ő nevében kérünk. Ámen. Case R. Ernő (Mussachusetts) CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 12. 14

Next

/
Thumbnails
Contents