Csendes Percek, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Az aranyszabály.

Szerda, február 10.

Olvassuk: Máté 7:1-5.

»Adjatok, nektek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek.« (Lukács 6:38).

KÉT szomszédos gazda állandó vitában élt. Hol az egyik, hol a másik vitatta, hogy a kerítés két lábnyira az ő határától beljebb van. Évekig veszekedtek, civakodtak, de nem hívtak mérnököt, aki a helyes határt megállapította volna.

Történt, hogy az egyik eladta a földjét s elhurcolkodott. Az új gazda, miközben földjét körülsétálta, találkozott a szomszéddal, aki így kezdte: »Megmondom neked, hogy a kerítés az én területemen beljebb van két lábnyira! Át akarom helyezni!« — »Jól van szomszéd — felelte az, — tedd át a kerítést három lábbal az én földemre.«

Az öreg gazda nagyon meglepődött e békességes feleletre s nem akarta, hogy az túl tegyen rajta, azért így felelt: »Nem, nem, még egy lábnyira beljebb hozom az én területemre.«

Jézus tanítása szerint élve, beteljesedik rajtunk Ézsaiás szava :... »Adok ékességet a hamu helyett, örömnek olaját a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett.«

IMÁDKOZZUNK: Édes jó Atyám, segíts, hogy Jézus parancsát követve, fel tudjam ébreszteni embertársaimban a jóságot, a szelídséget, a nagylelkűséget. Segíts, hogy az én bennem megnyilatkozó jó másokat is jóra vezéreljen. Megváltóm nevében kérlek, aki így tanított imádkozni: »Mi Atyánk ki vagy a mennyekben. ..« Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Amiképpen vetünk, azonképpen fogunk aratni is!

Wilson A. Herbert (Michigan) NAPI BIBLIAOLVASÁS: Lukács 11:14-36.

45