Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1959-03-01 / 2. szám
Fedőlapkép magyarázat. Irta: Nathan L. Walter Giotto — Judás csókja. Giotto Di Bondone (1266-1337) festőművésszel kezdődött el ajz olasz Renaissance újjáéledése, ö volt az első a modern feratömüvészek közül, aki alakjainak a súly, a mélység benyomásait adta és ezenfelül a hatalmas érzelmek kifejezését. Lángoló szellemét legjobban hatalmas freskóinak sorozatában, vagy Assisiban, Fiaduában és Floreneben lévő falfestményeiben szemlélhetjük. Fedőlapképünk Jézus és Mária életéből vett negyven jelenet egyiket ábrázolja, amelyik a Paduában lévő kis “Aréna” kápolnát a keresztyén művészet egyik valóban megiihletö szentélyévé avatja. Judás csókja a valaha bekövetkezhető tragikus esemény legmélyebb drámai ábrázolása. A jobb oldalon lévő előkelőén öltözött vezető parancsára a “nagy tömeg”, amelyet a főpapok és Írástudók küldtek, hogy elfogják Jézust, körülveszi őt magadra emelt botolt kai és dárdákkal. Egy ember fújja a kürtöt, másolt fáklyát hordoznak, azt jelezve, ihogy éjszaka van. (Giotto fényes színeket használt a halvány kék éggel ellentétben, hogy az egész kápolna szinhatását megőrizze.) Judás átkarolja a Mester vállát é3 előrehajol, hogy árulását csókkal is megpecsételje. Péter, a bal oldalon kitépi magát egy tedett arcú poroszló szorításából és hirtelen dühében törszerii kardjával levágta a főpap szolgájának, Málchusnak a fülét. Egy pillanattal később Jézus megrójja Pétert. De semmisem térítheti el figyelmüket Jézus fenséges alakjától, amint nyugodtan eltűri Juidás ölelését. Amint a Mester szemébe néz Judás habozni látszik egy pillanatra, amint Jézus c endes és merő nézésével behatol legbelső lényegéig és egy szempillantás alatt felfedi előtte azt a rettenetes bűnt, amelyik elsötétíti lelkét. Olyan ennek a kinyilvánítása, hogy nem lehet elvise'ni sokáig. Végső kétségbeesésében röviddel ezután Judás eldobja életét. Judás a hamisság és árulás példaképévé vált. Mindazáltal az évszázadok folyamán Krisztus követői és az ö saját egyháza elárulták szent örökségüket újra meg újra a gyűlölet és kegyetlenkedés cselekedetei által. Ahol igazságtalanság uralkodik, ahol emberek nemtörődömség és hanyagság miatt magukra hagyva szenvednek, ott megtagadjuk Krisztus szeretetről szóló tanítását. De ha őszinte bünbánatu.’.kban megváltjuk, hibáinkat, akkor Ígéretünk van arra, hogy Jézus Krisztus “megbocsátja bűneinket és megtisztít bennünket minden igazságtalanságtól.” (I János 1:9)