Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-03-01 / 2. szám

Bemutatom a Barátomat.

Browning James, Tilden

Szeretnék bemutatni önöknek egy különleges Barátot,. Mielőtt megmondanám nevét, hadd mondjak el róla valamit. A szerint a mérték szerint, amivel a világ a nagyságot méri, egyáltalán nem volt nagy. A világ egyik távolesö részén élt és otthonától sohasem volt 160 kilométernél távolabb.

Mint a gyermekek közül a legidősebb, egy ács otthonában nőtt fel és kitanutla az' áosmesterséget. Miikor férfiúvá serdüQt -— vándor prédikátor lett. Nem kapott élte fizetést. ICevés dologra volt szüksége, mert igen egyszerű életet élt.

Soha sem volt olyan jó barátja a gyermekeknek. Mennyire szerette őket! Karjaiba vette őket és kezét fejőkre téve áldotta meg őket. Azt mondta, hogy a gyermekek érzései Isten országára emlékeztetik öt.

A legjobb barátja volt a női letkeknek, aki valaha is élt. Nem hitt a kettős erkölcsiségben. Gyakran találkozott olyan asszonyokkal, akik ittak az élet legkeserübib szégyenének italából. Miután találkoztak vele, újjászüíetve mentek tovább.

A valláskutatók nagyrésze gyalázkodva “a bűnösök b rátj 1- nak hivta”, mert azokkal töltötte el ideje nagy részét, akiket az emberek semmibe sem vettek. Be kellett vallariok azonban, hogy sohasem hallottak még egy olyan igehirdetőről mint ö. Olyan tekintéllyel és bátorsággal szólott, mégis annyi megértés el és szeretettel.

Olyan csodálatos megértés volt benne. Csak ránézett az embereidre és tudta mi van bennük. Látta bajaikat, idegállapotuk t és gyengeségüket. Még a Eegrosszabb emberben is meglátta a jót. Nem bántotta őket a hibáik miatt, hanem szeretettel és türelemmel, megértéssel megnyitotta előttük a jó utat.

Végtelenül őszinte volt. Gyűlölte a szégyent és képmutatást. Az volt a felfogása, hogy a gőg a leggonoszabb bűnök esyike. Állhatatosan hitte, hogy az alázat egyike a legnagyobb erényeknek.

Mióta csak ismerem, meggyőződtem róla, hogy mindig számíthatok rá. Voltak más csodálatos barátaim is. Néhány közülük elbukott, mások megunták fogyatkozásaimat, vagy nem értették mindig meg. De nem ez a barátom. János azt mondta róla: “szerette az övéit, mindvégig szerette őket.” (János 13:1). Pál minden időben és minden körülmények között hűnek találta őt. Én is úgy találtam, hogy így igaz ez.

Talán már ön is találkozott Vele és megbarátkozott vele. Ha igen, akkor ön is tudja, hogy mindaz igaz, amit Róla mondtam. Ha még nem találkozott vele, szeretném, ha megismerné öt — a neve Jézus.