Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4. szám

Keresztyén örökségünk Csütörtök, augusztus 6 Olvasd: Zsidókhoz irt levél. 12:1-6

“Mikor gyermek valék, ... úgy szóltam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek.” (I. Kor. 13:11.)

J^ISLÁNY koromban, emlékszem gyakran érkeztek

látogató lelkészek háziukhoz.

Különösen emlékszem egy alkalomra. Nem lellettem több, mint hat éves egy lelkész étkezett látogatóba hozzánk. Szüleim bemutattak neki. ő kezét fejemre tette és azt mondta szeMden “Lói, ha majd felnossz te is olyan áldott asszony légy, mint Timotheus nagymamája volt.”

Emlékszem a templomiba is elmentem és meghaT- gattam ennek a lelkésznek az igehirdetését. Minden hallgató emelkedett lélekkel távozott a templomból. Én azonban megválom, akárhogyan is figyeltem semmire sem emlékszem a prédikációjából, de egyetlen tette, hogy kezét fejeimre helyezte, és azok a szavak, melyeket nekem mondott végig kísérték egész életeimet.

Ez drága emlék az én életeimben.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk szeretettel és hálával emlékezünk, most azokra, akik oly szelíden vezettek végig gyermek éveinken. Különösképen megköszönjük Neked a Te őrző és megtartó mély szeretetedet, mellyel megóvtál minket. Használj áldásul azok felé, akikkel ez életben találkozunk, hogy segíthessünk másokat a Te utadra való rátérésre. Krisztusunk nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ez élet egy Iskola, ahol Isten tanit minket úgy szeretni egymást, amint Krisztus szeret bennünket.

Lois S. Slocum (New York)

Napi bibliaolvasás — Példabeszédek 3:527