Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Hétfő, január 12 Olvasd: Lukács 22:39-46

“Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazonáltal ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint Te.” (Máté 26:39.)

JÉZUSNAK az Atyában vetett hitét abban láthatjuk a legjobban, hogy Ő mindig Istennek tetszőén kívánt cselekedni. Bármi adódjék is elő, az volt egyetlen kívánsága, hogy égi Atyja akaratát teljesítse.

Sok-sok példánk van errevonatkozólag Emlékezzünk csak, amint szent indulattal kiűzte a pénzváltókat a jeruzsálemi templomból. Vagy amikor szeretető vei magához vonta a kicsi gyermekeket.

Önéki minden előadódó helyzet drága alkalom volt arra, hogy Istenben vetett hitét megmutassa, és az Atya akaratának engedjen.

Ezzel egyidejűleg azt is láthatjuk, hogy Jézus hite nemcsak egy titokban őrzött érzelem volt, hanem valóságos, élő hit — ami cselekedetekben nyilvánult meg.

Az Ur Jézus hite tehát gyümölcsöket termő élő hit volt.

Ha Te édesatya vagy, akkor nemcsak a szived eldugott csücskében szereted a kis leánykádat, hanem meg is mutatod azt, és karjaidba is veszed, és meleg szeretettel át is öleled.

így munkálkodik az igazi hit is.

IMÁDKOZZUNK: Édes Atyánk, Benned vetett hitünk szárnyain szolgálni is szeretnénk Tégedet. Szivünk áhitatos hitével, őszinte szavunkkal, testvéri tetteinkkel hadd szolgáljunk Tenéked. Az Ur Jézus nevében, Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Mert amiképpen a test halott a lélek nélkül, aképpen a hit is halott cselekedetek nélkül.’ (Jakab 2:26.)

Mc Donald E. Edwin (Kolorádó) Napi bibliaolvasás — János 2:1-12

Jézus megmutatja az Atyában vetett hitét.