Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1959-03-01 / 2. szám
Krisztus az élet Ura "... feljött a halál ...” (Jerémiás 9:21.) A FALUCSKÁBAN, ahol lelkészkedem, volt egy fiatál ember, három gyermeknek atyja. Teljesen világi életet élt. A bibliát sohasem olvasta. Minden igyekezetem, hogy Öt Krisztus számára megnyerjem hiábavalóságnak bizonyult. Midőn a harmadik gyermeke született eljött hozzám és arra kért, hogy kereszteljem meg. Próbáltam az Úrhoz Ihivni. De ismét hiábavaló volt. Nevetett s azt mondta, van neki elég ideje még erre, hiszen alig harminc éves. “De — mondtam — ki tudja önnek azt garantálni, hogy hosszú életű lesz?” Mosolyogva válaszolt. “Az ilyen emberek mint én, ebiben biztosak lehetnek.” Két nappal később egy kegyetlen hideg, fagyos téli éjjel, amint hazafelé tartott az erdőben eltévesztette az utat s a következő napon holtra fagyva találták meg a falubeliek. Életünkben, nappal és éjszaka egyaránt kisérthet a halálfélelem. Állandó rettegésben kell élnünk. Krisztus meghalt érettünk, feltámadt és legyőzte a halált, elvette annak fulánk/át. Nekünk, akik Krisztusban új teremtmények vagyunk a Ihaláll nyereség, és átmenet a boldog örökkévalóságba. Mi is örvendezve mondjuk Pál apostolai “Nékem az élet Krisztus és a meghaiás nyereség.” IMÁDKOZZUNK: Drága Megváltó Urunk, köszönjük Néked, hogy kibeszélhetetlen, megmagyarázhatatlan önmagadat áldoztad fel érettünk, és a Te érdemedet adtad nekünk. Segélj, hogy a Te lelkeddel tudjunk mi is élni. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: A mi életünk ölrejtetett a Krisztusban, a mi élő Megváltónkban. Andrew Lagh (Yugoszlávia) Napi bibliaolvasás — János 20:t!)-3t Kedd, március 31 Olvasd Filippi 1:21 -30