Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-05-01 / 27. szám

CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 20.

OLVASD: János evangéliuma 3:14-21.

“Isten pedig a mihozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.’’ Róma 5:8.

j^|ÉHÁNY esztendeje van annak, hogy családommal együtt kivándoroltunk Kanadába. Mint oly sokan mások, mi is a semmiből kellett újra kezdjük az életet. Szegények voltunk, s még a munka is bizonytalan volt sokáig. Úgy mentünk el egy kereskedőhöz, hogy legalább néhány szükséges bútordarabot próbáljunk venni. Meglepődtem, hogy mi mindent vihettünk haza anélkül, hogy fizettünk volna érte s még magunk sem tudtuk, hogy egyáltalában képesek leszünk kifizetni. Évek múlva kérdeztem csak meg, mi vitte rá, hogy belénk helyezte bizalmát. “Egész üzleti sikeremnek éppen ez a titka” — szólt a kereskedő “hogy nálam a szegény embernek is van hitele, nemcsak a gazdagnak.”

Jézus, amikor meghalt érettünk, nem arra tekintett, hogy mik vagyunk, hanem arra, akikké válhatunk Őáltala. Bűneinkben éltünk még és Ő meghalt azért, hogy megtisztítson minket az üdvösség ajándékára.

IMÁDKOZZUNK!

“Egyetlen forrása minden kegynek,

Egyetlen mentsvára a lelkemnek:

Jézus, te Megváltó s üdvöt hozó,

Mossál meg s tégy fehérré, mint a hó.”

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Isten szereti a bűnöst, de gyűlöli magát a bűnt!

Műmért Olive (Alberta)