Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-05-01 / 27. szám

OLVASD: Lukács evangéliuma 15:11-20.

“Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vájjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?” János ev. 7:17.

JJ RUMMOND Henrik egyszer egy skót barátját látogatta meg. Amint indulni készült, a háziasszony e kéréssel fordult hozzá: “Henrik, szeretném, ha Jánossal, a kocsisunkkal beszélne. Rossz szokást vett fel: erősen iszik s hiába intjük, nem használ semmit.”

Drummond a kocsis mellé ült, s amint hajtottak, igy szólt hozzá: “János, mit tennél, ha a lovaid elragadnának?” — “Nem tudom” — válaszolta. “... de, — folytatta Drummond — ha a lovaid megbokrosodnának és valaki ülne melletted, aki tudná, hogy mit kell tennie az olyan lovakkal, akkor mit tennél?” János azt válaszolta, hogy '“átadnám a gyeplőt.” Erre igy szólt Drummond: “Néha a szenvedélyek hasonlítanak a rakoncátlan lovakhoz.” “Értem” — szólt János; Drummond pedig ezzel fejezte be a beszélgetést: “Kérjed Jézust, hogy ő vegye át életed gyeplőjét.”

Egy évre rá, amikor Drummond ismét barátjához utazott, János kocsis ezzel fogadta: “Neki adtam a gyeplőket, uram.”

IMÁDKOZZUNK!

Istenünk! Még ma átadjuk neked életünket. Akaratodban van a mi békénk és erődben a mi győzelmünk. Vezess minket ezen az úton, Krisztusért kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Miért lennék bűneimnek foglya, mikor Krisztus álltai szabad lelhetek?

CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 13.

Snavely E. G. (Alabama)