Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-03-01 / 20. szám

OLVASD: II. Timótheus 1:7-12. “Tudom (kinek (hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.” II. Timótheus 1:12. ft ÉT ember foglalt helyet a velem szemben lévő ülésen a vonaton. Az egyik hamarosan elkezdett az egy­ház ellen beszélni s kijelentette, hogy nem hisz a Bib­liában. A másik ember, amikor erre alkalma nyílott, nyu­godtan, de határozott hangon és meggyőződéssel tett bizonyságot Istenben vetett hitéről. Azt mondta, hogy azokat az Isteni ígéreteket, amiket a Bibliában találunk, hittel el lehet és kell fogadnunk, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy azok az ígéretek igazak. Mikor a hitetlen ember leszállt a vonatról, a má­sik hozzám fordulva igy szólt: “Én tudom, hogy mit be­szélek, mert egy évvel ezelőtt én olyan megrögzött ré­szeges voltam, hogy semmit sem tudtam tenni ellene. Mások sem voltak képesek segíteni rajtam; se a bará­taim, se az ismerőseim és rokonaim, az orvos sem és a kórház sem, ahová mentem. A lelkészek sem tudtak mást csinálni, csak imádkozni értem és a minden hata­lom Fú rásához utasítani. Most, hogy az alkohol iránti szenvedélyem eltűnt, én tudom, hogy van Isten, aki a szeretetnek, bölcseségnek és hatalomnak Istene. Én tudom. IMÁDKOZZUNK! Mennyei Atyánk, növeld a mi hitünket. Tedd a mi életünket állandó ibzonyságtétellé Rólad. Add, hogy minden helyen és min­den időben hűséges szolgáid lehessünk. Krisztus nevében kérünk, Akiben van a mi örök életünk. Amen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Az ember bűnössége alkalom Isten, számára. King M. Harvey (Pennsylvania) PÉNTEK, MÁRCIUS 9.

Next

/
Thumbnails
Contents