Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-09-01 / 23. szám

“Imé az Isten sátora az emberekkel van, és velők lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velők, az ő Istenök.” Jelenések 21:3.

KERESZTYÉNSÉG első évszázadában történt, hogy egy szigetre száműzték az egyház egyik kiváló vezetőjét. Megengedték neki, hogy szabadon járhasson a szigeten. Elment hát a fogoly a keleti partra. Ott kelt fel a nap. Abban az irányban volt a jeruzsálemi templom is. Amint hallgatta a parti hullámok csacsogását, hirtelen szózat törte át az eget. Olyan volt, mint egy trombita harsogása. Ezt mondta: “Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég.” (Jel.1:11.) Egész nap erről gondolkodott János apostol, a rab.

Késő délután a sziget nyugati partjaira sétált át. A nap akkor volt lemenőben. A szózat ismét felharsant, és ő ijedt félelemben esett a földre. Valaki vállaira vetette a kezét s úgy mondta: “Ne félj! Én vagyok az Első és az az Utolsó, és az Élő, pedig halott valék, és ime élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.’’ (Jel. 1:17-18.) Az élő Krisztus volt.

Aki igazán keresztyén, az ma is hiszi széles e világon, hogy a mindenható Isten lejött a földre, Megváltója lett a bűnös embernek.

IMÁDKOZZUNK! öh Isten, aki hajlékunk voltál nekünk nemzedékről nemzedékre, győzd meg a szivünket, hogy Te vagy az igazi Győztes égen és földön. Adj hitet, kérünk, abban, hogy Krisztusnál vannak a halálnak és pokolnak kulcsai s ezért semmi el nem szakaszthat bennünket a Te szerelmedtől. Adj minékünk mindenek felett győzedelmeskedő, alázatos hitet. A Krisztus Jézusért kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Mindennél fontosabb az ember számára az, (hogy Isten leszálló tt hozzánk a Krisztus Jézusban.

Holt L. Iván (Amerikai Egyesült Államok)

SZOMBAT, SZEPTEMBER 1.

OLVASD: János Mennyei Jelenésekről

való könyve 1:8-18.