Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-03-01 / 20. szám

OLVASD: Lukács 24:13-20.

“És lön, hogy amint beszélgetőnek és egymástól kérdezösködének, maga Jézus hozzájuk menvén, velük együtt megy vala az úton.” Lukács 24:15.

CSUPA szomorúság volt a két (tanítvány, amint az emmausi úton haladtak. Kedvetlenségük oka, az utóbbi napok eseményei voltak. Emiatt nem látszottak tudomást venni a 'hozzájuk csatlakozott és (feltámadott Jézusról. Csalódásuk érthető volt, amikor a Mester haláláról beszéltek. Arra nem gondolhattak, hogy már Magával Jézussal beszélnek, amint panaszkodtak. “Azt h ttük pedig, hogy ő az, aki megváltja az Izraelt.’ Da Jézus, rövid idő alatt megnyilatkozott előttük és kedvetlenségük, csodálatos módon eltűnt. Uj reménység és váratlan nyugalom költözött a szivükbe.

Megtörtént egy emberre!, hogy feldúlt lelkiállapotában egy ismert lelkipásztort keresett fel. Reménytelenségében úgy érzete, 'hogy teljesen beborult felette az ég. Azok a csillagok, melyek kedvesek voltak a számára, mind lehullottak. De a beszélgetés és a megnyugtat» szavak hatása alatt azok egyenként mind visszakerültek a helyükre. Ez az amit az élő Krisztus az első tanítványaival tett és velünk is cselekszik. Reménységet ön1 a szivünkbe, hitünket megerősíti és a szeretet megújítja bennünk.

I IMÁDKOZZUNK!

Kérünk, Atyánk, vonj közelebb magadhoz, hogy lelkiáldásokban a mai napon is gyarapodhassunk. Oh, add, hogy az örvendetes hir: az Ur Jézus feltámadása és a Szent-Lélek ereje, meggyőzze ezt a hitetlen világot. Add, hogy a Te akaratod teljesedjék be mindenen és mi emberek, hálásak lehessünk a megváltásért. Amen.

HA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Semmiféle helyzet nem reménytelen, ha az Ur Jézus áll mellettünk, Gilbert I, Ramsey (Georgia)

HUSVÉT HÉTFŐ, ÁPRILIS 2.