Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

FEBRUÁR 14.

“Úgy fényIjék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Máté 5:16. Olvasd: Máté 5:13-16.

\ TELJES élethez kétféle világosság szükséges. Képzeljük el, mit jelentene az, ha egyszer az egész világmindenség teljes sötétségbe borulna; ha a nap és a hold és a csillagok mind megszűnnének világítani. Micsoda rémület és kétségbeesés töltené el a földet!

Vagy: ha egy igen kedves barátunk, akinek az életpályájához a látása nélkülözhetetlen, egyszer pl. egy autóbalesetben elvesztené a szemevilágát.

“Micsoda tragédia!” — kiáltunk fel ilyenkor. Pedig mindez semmi ahhoz a tragédiához képest, hogy a lelki látásunk szemét zárjuk be az örökkévaló Istennek a Jézus Krisztusban hozzánk küldött világossága elől. Isten azért adta nekünk a Világ Világosságát, Krisztust, hogy a magunk élete megvilágítására is elfogadjuk Őt és másokét is megvilágítsuk Vele.

IMÁDKOZZUNK!

Atyánk, Istenünk, láttasd meg velünk, hogy a földön a legnagyobb világosság a Te Szentlelked. Add őt nekünk a mi életösvényünk megvilágítására. Segíts, hogy Általa mások számára is világosságul legyünk. Jézus nevében kérünk, aki azt mondta nekünk egyszer: “Ti vagytok a világ világossága ...” Amen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Kiki világűtson a maga helyén!”

Harper E. May (.Louisiana)